Első hét ✓

Az első 2-3 nap, miután megérkeztem elég rossz volt. Egészen addig, amíg nem foglaltak le a programok, volt időm rosszul lenni, agyalni, sajnáltatni magamat, túlgondolni.

Aztán az első munkanapomon végre lefoglaltak a feladatok, a tennivalók, végre láttam a gyerekeket, a helyszínt, végre valami kézzel fogható volt előttem.

A második nap már tudtam, hogy mire számítsak, egyre több minden volt ismerős, egyre több embert ismertem, kezdett múlni a depresszív és negatív hangulatom.

Harmadik nap teljesen jól voltam, végre tudtam már enni is normálisan. Jókat játszottunk a gyerekekkel. Este pedig dicsőítő alkalom volt a staff group-nak (= munkatársi kör) és hozzá egy kis bátorítás a helyi ifjúsági pásztortól.

Negyedik nap, csütörtökön volt egy hosszú napunk, amikor a gyerekek közül nem mindenki ment haza 3kor, hanem maradtak még egy kis táncra, játékra, pizzára, tábortűzre, smores-ra (pillecukor csokival 2 keksz közé szorítva, nagyon nagyon finom), kézműves szinezős alkotásra és egy traktoros körútra. Nagy buli volt.

Ötödik nap, pénteken pedig megkaptam én a csoportot, hogy én vagyok a counselor, rám figyeljenek a gyerekek. Ugyanúgy ott volt a fő vezetője a csoportnak, de nekem kellett a helyzeteket kezelnem, legyen az unalom, fáradtság, ebéd vagy éppen túlpörgés. Nem volt egyszerű, de sokat tanultam belőle, és azt mondták, hogy ügyesen fejlődök.

Ma kirándulni mentünk Annapolis-ba, és bevallom őszintén, nem mászkáltunk messzire. Először egy gyors amerikai ebéd (még mindig maradok a magyar kajánál), aztán szuvenír bolt, egy séta a parton (Annapolis amolyan kikötő város, ha jól tudom, bár inkább a turista vonalon, mint teherszállítás), szelfik, videók a vízről, beszélgetések nyugiban, egy kellemesen enyhe szemerkélő eső a hőségben és egy kis szellő innen-onnan, aztán irány vissza, még egy fagyi (chocholate chip cookie dough és szamóca ízűek), aztán találkozó a megbeszélt helyen és hazaút.

Jövő héten elvileg saját csoportot kapok, egyedül fogom vezetni, úgyhogy remélem, hogy maximum 5-6 gyereket kapok, mert 12-vel még nem tudom, hogy mit tudok kezdeni. Mindenesetre kaptam egy gyűjteményt vagy 10 játék leírással, szóval azokat még átnézem, hogy legyen mivel lefoglalnom majd a gyerekeket, amikor unatkoznak. Egy kis felkészülés sosem árt...

Őszintén jól éreztem magamat, várom a folytatást!!