Ez a hetem nagyon hasonlított az előzőre, annyi különbséggel, hogy megint páros hét volt a táborban, ami azt jelenti, hogy csütörtökön és pénteken latestay (egyes gyerek tovább maradnak, nekik külön programok vannak) volt. Csütörtökön a kicsiknek, pénteken a nagyobbaknak.

Én csütörtökön dolgoztam latestayen, és a hét témájához hűen egy hóemberes játékot kellett elmagyaráznom a gyerekeknek, majd vezetni a játékot.

Röviden a játék (Snowman Slam): néhány pohár egymásra helyezve egy háromszög alakban, amit a gyerekeknek meg kell próbálni ledönteni a hógolyó labdákkal

Na most ezzel volt egy kis bibi, mert szél barátunknak is játszani támadt kedve, szóval amikor épp nem a gyerekek céloztak jól és találták el a pohár piramist, akkor a szél fújta le az asztalról, de legalábbis el a helyéről. Az egész egy káosz volt, rengeteg mozgással, hajolgatással, szaladással, de a gyerekek élvezték. Én is! Nagyon ügyes volt mindenki.

És mint minden latestay-en, most is volt smore's, amiből én is kaptam. Ez volt a koronája a napomnak. Sőt, még talán a hetemnek is...

A hét során eléggé elfáradtam. Péntekre már úgy kapartam össze magamat az induláshoz. A pénteki napom a legzsúfoltabb, akkor jön a legtöbb csoport, és kifejezetten ebédszünetem sincs, de ahhoz képest nagyon jól telt. Minden órával, ahogy közelebb kerültem a hétvégéhez, egyre jobb lett a kedvem, és egyre több energiám lett. A napi takarításban is igen gyorsan végeztem, pedig mivel a csoport másik fele latestay-ezett, ezért nagyobb terület jutott nekem (2-en szoktuk csinálni azt a területet, ahová én vagyok beosztva). Közben az ég is leszakadt, de erdős területről van szó, tehát csak bebújtam az egyik fa alá, és szinte csontszárazon tudtam folytatni pár perc után a munkámat.

Vacsit a hét többi napjáról megmaradt kajákból kaptunk, ami egy kisebb szemétdombra emlékezteti az embert, de nagyon finom kis szemétdombra. És kaptunk tortát is! Legalábbis tortaszeletet. Lehetett választani csokis vagy sima piskóta közül.

(Nem saját kép)